Hamarosan a kormány elé kerül a Belügyminisztériumban elkészített, az állami irányítást erősítő, szabad orvosválasztást korlátozó, egészségügy átalakítását célzó tervezet. A tervezet az ellátórendszer szinte valamennyi szegmensét érinti.

A minisztérium nem tart szükségesnek egyeztetést a tervről, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”. Péntek éjszakai parlamenti előterjesztés, hétfői tárgyalás és gyors határozathozatal, valószínűleg a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva.

A javaslatok beteg állampolgárokról, gyógyítóikról, az egészségügy intézményeiről szólnak: mindenki életét, egészségét befolyásoló döntésekre készülnek.

Kincses Gyula a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint szólnak szakmai érvek a beteglátogatási idő szabályozása, az intézményi teljesítmény mérése, még az orvosválasztás átalakítása mellett is, hozhatna akár pozitív változást is az egészségügy átalakítását célzó belügyi javaslat, de a szakma és főleg a társadalom megkérdezése nélkül életveszélyesek lehetnek egyes beavatkozások.

A fontosabb pontok:

    A tervezet értelmében megszűnne a szabad orvosválasztás – az alapellátás kivételével. A beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látná el, helyette másik orvos nem igényelhető.

    Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat is elrendelnének a kórházakban. Ily módon a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható lenne, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.

    Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket – a korlátozás nem vonatkozna a testvérre és az egyenes ági rokonra.

    Kiderült az is, hogy az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lenne, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban, a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.

    A kórházak adósságának rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.

    „A szakápolás átalakításához kapcsolódó egyes intézkedésekről” új törvény elfogadását szorgalmazza a tervezet. Ez jogalapot teremt a tartós ápolási ágyak átadására azoknak a szakápolási központoknak, amelyeket az állami fenntartású egészségügyi intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján alakítanának ki, ahol az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg.

    2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, az érintett intézmények köréről, a folyamat ütemtervéről és az államosítás anyagi igényéről jövő január végéig kell előterjesztést készíteni a kormánynak. Első lépésként az államosítás 95, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

A Magyar Orvosi Kamara közleménye szerint: „A tervezetről szakmai szempontból érdemben csak azt követően tudunk nyilatkozni, hogy ha az előterjesztést eredeti formájában, részletesen megismertük.”