A BETEGEK VILÁGNAPJA

II. János Pál kezdeményezésére 1993-tól február 11. A BETEGEK VILÁGNAPJA. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes-ban, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. E helyen 1864-ben templomot építettek, amelynek IX. Pius pápa bazilika címet és előjogokat adományozott. Lourdes ma a világ legnagyobb Mária-búcsújáró helyének számít, ahová évente több mint félmillió zarándok látogat el engesztelni és gyógyulásért vagy megnyugvásért imádkozni.

Több ezer a megmagyarázhatatlan gyógyulások száma. Bár a tudomány semmit sem igazolt a csodákból, mégis tény, hogy sokan úgy gyógyultak fel súlyos betegségükből miután elmentek Lourdes-ba, hogy az orvosok nem találtak rá ésszerű magyarázatot. A tudománynak egy zarándokhelyen valójában nincs is jelentősége. Lourdes a tudományos tényeknél jóval többet ad, hitet és reményt mindazoknak, akik elzarándokolnak ide. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését.”

Mi a betegség?

A betegséget legegyszerűbben az egészség hiányával definiálhatjuk. Az egészség pedig a WHO szerint az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát. Az egészség nem csupán cél, hanem egy erőforrás, melyet a mindennapokban használunk.

Az egészség dimenziói, melyet  bio-pszicho-szociális modellként is szokás emlegetni:

    biológiai egészség: szervezetünk megfelelő működése

    lelki egészség: béke és kiegyensúlyozottság, a problémákkal való megküzdés képessége

    szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége, a személy a társadalomban megtalálja a helyét és számításait.

Bár a világon szinte mindenhol súlyos problémákat okoznak a leggyakoribb népbetegségek, Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen a helyzet. A szív- és érrendszeri betegségek áldozatainak aránya például közel kétszerese az uniós átlagnak, de a diabétesz miatt elhunytak aránya is a legmagasabbak közt van Európában.

A népbetegségek a lakosság jelentős részének egészségét fenyegetik, és egyben számos további egészségügyi probléma okozói. Közülük hazánkban különösen gyakori az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a csontritkulás. Bár ezek a betegségek világszerte jelentős problémát okoznak, Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban is aggasztó.

Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód mellett az örökölt génállomány csak kismértékben felelős e betegségek kialakulásáért. Annál nagyobb jelentősége van annak, hogyan táplálkozunk életünk fogantatástól számított első 1000 napjában. Ebben az időszakban alakul ki az elhízásra és a cukorbetegségre való hajlam is, amelyek számos további betegség – köztük a kardiovaszkuláris betegségek – okozói lehetnek. A csontritkulás megelőzése szempontjából is kritikus ez az életszakasz, hiszen a csontállomány megfelelő fejlődése érdekében már ekkor is megfelelő kalcium bevitelre van szükség. Különösen fontos tehát, hogy a gyermekek táplálására már a várandósság alatt is odafigyeljenek a szülők.

Ezen a napon a katolikus templomokban engesztelő imaórákat, szentségimádást tartanak, majd a papok a szentmise keretében kiszolgáltatják a betegek szentségét. A különleges kegyelmet hordozó szentségben azok részesülhetnek, akik tartós, súlyos betegséggel küzdenek, az öregség terheit hordozzák, vagy megerősítésre vágynak. Valahányszor egy keresztény ember súlyosan megbetegedik, kérheti a szent kenetet, illetve megismételheti, ha állapota súlyosbodik.

E napon nem csak a betegekért, az elesettekért és azok hozzátartozóiért imádkozik az egyház, de imát mond az egészségügyben szolgálatot végzőkért, az orvosokért, az ápolókért és a hospice (súlyos betegség végstádiumában nyújtott sokoldalú gondoskodás) szolgálatot végzőkért.